2018.02.06

A bécsi klasszika

A XVIII. század közepe táján új szellemi mozgalom indul Európában. Változatlanul fennáll a társadalmi rendet meghatározó feudális birtokviszony, az abszolút monarchia intézménye; az ipar és a kereskedelem valamint a tudományok fejlődése azonban a polgári és az eszmei változások előkészítője. A megerősödött polgárság erőteljesen támogatja a kultúrát. 

Az új filozófia, a felvilágosodás Franciaországból indul ki. Főbb gondolkodói az emberi értelem, az okszerűség és a világosság eszméjét hirdetik, a dolgok ésszerű magyarázatára törekszenek. A francia filozófusok, enciklopédisták (Voltaire, Diderot) műveinek alapgondolata a racionalizmus, a szellem szabadsága. Ez a nagyszerű mozgalom a század második felének az európai kultúráját is meghatározza.

Az építészet feladata a polgári igények kiszolgálása, a városi élet fejlődéséből fakadó szükséglet kielégítése volt. Az egyházi épületek alkotása háttérbe szorult. A klasszicista építészet szakított a barokk hagyományokkal. Az ókori mintát követve elvetette a túldíszítettséget, helyette a letisztult formákat, a világos szerkezeteket, az egyszerűséget, a harmóniát kereste. Antik görög-római mintából eredően építkeztek, kedvelték a háromszögű boltozatot, vagyis a timpanonnal fedett oszlopsort.

A szobrászat is az ókori mintát követi. Arányos, mértéktartó, az ábrázolt személyek viselete az antik szépségideálokat idézi. Az alakokat hűvös nyugalom jellemzi, hiányzik belőlük az élet közelsége, melegsége még akkor is, ha mozdulataik, tekintetük bizonyos érzelmességet sugall.

A klasszicista festészet ékes bizonyítéka az emberi test hiteles, anatómiailag tökéletes megjelenítésének, mely a görög-római szobrászat testizmainak ábrázolását követi. A képek alakjai szoborszerűek és nemesen egyszerűek. Kialakult az akadémizmus, az életről, az alkotó szenvedélytől elrugaszkodott, főleg formai tökélyre törekvő irányzat.

1750 körül új zenei stílus alakul ki. A klasszikus stílus gyökerei a barokk zene utolsó évtizedeihez nyúlnak vissza, amikor is az ún. gáláns stílus, a rokokó divatja kezdte kiszorítani a régimódinak, dagályosnak gondolt barokk komponálásmódot. Az új stílus finom dallamosságra, egyszerű harmóniákra törekedett, változatos és tagolt ritmikájával pedig az egységesebb barokk ritmusnyelvet kívánta felváltani. Az átmeneti korszak komponistái Johann Sebastian Bach fiai voltak (Johann Christian Bach, Philip Emanuel Bach). Németországban - elsősorban Mannheimben, a német választófejedelem udvarában - Johann Stamitz dolgozza ki a klasszikus zenekari hangzás és technika alapjait. A barokkra oly jellemző teraszos dinamikát (forte és piano éles elhatárolása, visszhanghatás) ettől az időszaktól kezdődően váltja fel a fokozatos erősítés (crescendo) és fokozatos halkítás (decrescendo) dinamikája.
A zene továbbra is elsősorban a nemesi udvarok, az egyházi és főúri rezidenciák életéhez kapcsolódik és ezeknek a kultúrközpontoknak a zenei rangját és színvonalát az ott alkalmazott zenész, karmester szabja meg. A zeneszerző sorsa ugyanakkor munkaadó gazdájától, patrónusától függ. Éppen ez a forradalmakat érlelő korszak hozza meg a művész és munkaadó hűbérviszonyának végleges megszűnését.
Az udvari zenei élet mellett kialakulóban van egy új, polgári közönség, és a nyilvános hangversenyek fokozatos térhódításával a zene mind szélesebb rétegekhez jut el. Az európai országok közül elsőnek a polgárosult Anglia viszi a koncertélet szervezésében a vezető szerepet. London mellett Párizs a középosztályokra is építő zenei élet másik központja.
Az átmeneti korszakot követő bécsi klasszika három nagymester, Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven tevékenységét foglalja össze. Mindhárom zeneszerző munkássága Bécshez kötődik, ezért is nevezik e korszakot bécsi klasszikának (classis: elsőrendű, tökéletes). A stílus fő jellegzetessége a szerkezet és a hangzás harmonikus egyensúlya, a formális szimmetriája és világossága. Dallamközpontúsága szemben áll a barokk polifóniával. E korban jutnak a legmagasabb tökélyre a hangszeres műfajok, és összetételében véglegesül a klasszikus szimfonikus zenekar.
Comments