2018.02.13.

Formai sajátságok

Periódus
A klasszikus formálás legkisebb, alapvető zenei egysége. Két, rendszerint egyenlő hosszúságú tagból áll, amelyek dallami és harmóniai szempontból nyitás-zárás, kérdés-felelet viszonyban vannak egymással, így egymást kiegészítik. A klasszikus periódus alaptípusa 8 ütemes; a 4 ütemes előtagra 4 ütemes utótag következik. Az előtag rendszerint a dominánson fejeződik be, ezt félzárlatnak hívjuk. Az utótag tonikán, a hangsor alaphangjához tartozó harmónián zár, ezt egész zárlatnak nevezzük.

Szonátaforma
A szonátaforma valamennyi hangszeres műfaj (szonáta, szimfónia, versenymű, kamarazene) formai építkezésében megtalálható. A klasszikus formavilágot teljes egészében a szonátaelv uralkodása jellemzi. Legtisztábban a többtételes művek I. tételében jelenik meg.
A szonátaforma három nagy szakaszból áll: 1. expozíció - 2. kidolgozás - 3. visszatérés (más néven repríz).
1.  Az expozíció bemutatja a tétel témáit: a főtémát, majd a domináns hangnembe való átvezetés (moduláció) után a melléktémát, és az esetleges további témákat.
2. A rendszerint több hangnemet érintő kidolgozás az expozíció tematikus anyagát dolgozza fel. Ez a tétel legmozgalmasabb, legdrámaibb része.
3. A visszatérés az expozíció ismétlése azzal a különbséggel, hogy itt a teljes szakasz a főhangnemben (tonika) marad.
A szonátaszerkezetet esetleg Coda zárja.

Ízelítőként egy könnyen követhető példa olvasható - hallgatható ezen a linken keresztül
Comments